Földben futó vezeték

Hol szökik a hő a föld alatt?

Két épület között, a földben futó fűtő- vagy melegvízvezeték szivárgása forintban is sokat jelenthet. Megmutatjuk, mit tud a hőkamera ezen a területen, mit nem, és mikor érdemes mást is bevonni, mielőtt ásnak.

  • 60 000 Ft / megkezdett 500 m (min. 90 000 Ft)
  • Fagymentes, hótalan időszak
  • Földbe fektetett szakasznál tájékoztató eredmény
Burkolat hőképe, amelyben a felszín alatti fűtőcsövek párhuzamos, világos sárga sávokként látszanak
Illusztráció: szándékosan fűtött burkolat hőképe. A felszín alatti csövek így látszanak kívülről, ez nem szivárgás. Nem ügyfél. Kép: Saninfo1993 / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

01 / Őszintén

Mit lát a hőkamera, és mit nem

A kamera a felszínt látja. Ami a föld alatt van, csak annyiban, amennyit a talaj átenged.

Egy előszigetelt (PUR) melegvízvezeték arra készült, hogy kifelé alig adjon le hőt. Ha a szigetelés átnedvesedik, a vesztesége nagyságrendekkel nő (mért értékek: 200–380 W/m), de ebből a hőből csak annyi éri el a felszínt, amennyit a talaj és a burkolat átenged. A felszínen így gyakran csak egy elmosódott, gyenge meleg folt marad, vagy az sem.

  • Látszhat: nagyobb szivárgás, sekélyen lévő cső, vékony burkolat, hideg környezet, éjszaka.
  • Nem biztos, hogy látszik: kis szivárgás, mély fektetés, vastag burkolat, vizes talaj, hó, fagy, napsütés utáni órák.
  • Nem látja: hogy pontosan hol van a cső, ha a nyomvonal-rajz hiányos; azt a rajzzal vetjük össze.

Ezért a föld alatti szakaszra adott eredményünk mindig tájékoztató jellegű. Hozzáférhető vagy föld feletti szakaszokat (alagút, csőhíd, pince) a csarnok- és épületfelmérésben is megvizsgálunk.

02 / A jel útja

A hőtől a felszíni foltig

A hő nem egyenesen felfelé megy: terjed, késik, gyengül.

A szivárgó, átnedvesedett szigetelésű csőből a hő a talajban gömbszerűen terjed. Nedves, tömör talajban jobban vezet, száraz, laza talajban kevésbé. A felszínre érve a burkolat vagy a fű tovább lassítja, és mire a folt megjelenik, szélesebb és gyengébb, mint a forrás. A nappali besugárzás a kis kontrasztot elnyomja, ezért éjszaka, nap nélkül mérünk.

Ezért nincs egyetlen „küszöbhőmérséklet”: a kontrasztot a környezethez viszonyítjuk, és több felvételt, több oldalról készítünk. Ha a folt a nyomvonallal egybeesik, érdemes továbblépni; ha nem, a hőkép nem erősíti meg.

A kamera a felszínt látja, nem a csövet: a talaj és a burkolat elmossa, késlelteti és meggyengíti a jelet. Szemléltető ábra

03 / Valós minták

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Nyílt licencű, valós képek: a felszíni jel néha jól látszik, néha csak elemző szoftverrel. Nem a mi ügyfeleink.

Távhőhálózat drónos, szürkeárnyalatos hőortofotója: kék vonal a vezeték nyomvonala, piros foltok a gyanús hőanomáliák
Drónos hőortofotó távhőhálózat fölött: kék vonal a GIS-ből vett nyomvonal, piros foltok a szerzők algoritmusa által jelölt hőanomáliák (lehetséges szivárgás). Kép: A. Sledz, J. Unger, C. Heipke (Leibniz Universität Hannover), CC BY 4.0, ISPRS Archives XLIII-B1-2020, Fig. 12
Útkereszteződés drónfelvétele: bal oldalt látható fényképen, jobb oldalt hőképen; a hőképen egy függőleges meleg sáv húzódik át az úton
Drónfelvétel útról: látványkép és hőkép egymás mellett; a hőképen az úton áthúzódó meleg sáv föld alatti meleg vezetékre emlékeztet; a forrás ezt nem nevezi szivárgásnak, mi sem állítjuk. Kép: Coptercloud / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

04 / Számítási példa

Mennyibe kerül egy föld alatti szivárgás?

Kitalált, de reális szakasz: két épület között 25 m átnedvesedett, előszigetelt melegvízvezeték, 80 °C előremenő, a szivárgás a hőmennyiségmérő után van, ezért a veszteség 1:1 számlázott hő.

átnedvesedett szigetelés vesztesége (100–380); 25 m → 5,0 kW
200 W/m
Becslés Példa
pótvíz 50 l/h szivárgásnál
267 m³/szezon
Becslés
tartomány: 1 200 000–2 900 000 Ft
2 100 000 Ft/szezon
Becslés
megtérülés: javítás 3 000 000 Ft (1 500 000–6 000 000)
17 hó
Becslés
Szivárgás mértéke szerinti éves költség és megtérülés (fűtési szezon, 5 342 üzemóra)
Szivárgás Pótvíz / szezonKöltség Ft/szezon (közép)TartományMegtérülés (javítás)
5 l/h 27 m³ 1 100 000 590 000–1 400 000 33 hó
50 l/h 267 m³ 2 100 000 1 200 000–2 900 000 17 hó
500 l/h 2 671 m³ 13 000 000 7 000 000–18 000 000 3 hó

Figyelje meg: már 5 l/h szivárgásnál is évi kb. 1,1 millió forint a veszteség, mert a költség nagy részét nem a víz, hanem az átnedvesedett szigetelés kb. 27 000 kWh szezonális hővesztesége adja. Az 5 l/h ráadásul alig néhány liter óránként: nagy távhőhálózatban a zárt-körös vízmérleg csak kb. 4 m³/h felett megbízható (ljubljanai távhő-vizsgálat), ezért az ennél kisebb szivárgás a hálózati vízmérlegben el is bújik. Kisebb, saját rendszerben a pótvízmérő az első jelzés; a hőkamera a hely megtalálására való, nem a szivárgás kimutatására.

A javítás (feltárás, javítás, helyreállítás) a példában irányárként 3 000 000 Ft (1 500 000–6 000 000): ez a tétel nagyobb, mint a felmérés, ezért kell a megerősítés az ásás előtt.

Szemléltető példa – nem valós mérési adat.

Árbázis: a hődíj budapesti nem lakossági távhődíj alapú közelítés, a helyi tarifát az Ön számlájából vesszük; pótvíz 800–2 500 Ft/m³ feltevés. A javítási költségek tájékoztató, ajánlatalapú feltevések.

05 / Mielőtt ásnak

A hőkép támpont, nem ítélet

A feltárás drága, ezért több forrásból erősítse meg.

  • Pótvíz: mérje a pótvíz-fogyasztást egy ideig; a növekedés a szivárgás legközvetlenebb jele.
  • Nyomvonal: a hőképen kijelölt szakaszt vesse össze a vezeték dokumentációjával.
  • Más módszer: nyomáspróba, akusztikus vagy nyomjelzős ellenőrzés a vezeték üzemeltetőjével, kivitelezőjével.
  • Utána: a feltárás helyét a megerősített adatok alapján döntse el. Mi nem ásunk, és nem adunk szerkezeti vagy kivitelezési véleményt.

06 / Gyakori kérdések

Amit a föld alatti szivárgásról kérdezni szoktak

Megtalálják a földbe fektetett cső szivárgását?
Néha. A hőkamera a felszín hőmérsékletét látja. Ha a szivárgásból elég hő jut a felszínre, és a környezettől elüt, látszik, de a talaj, a burkolat és a talajnedvesség elmossa és késlelteti a jelet, az előszigetelt cső pedig kifelé jól szigetel. Ezért nem ígérjük, hogy a szivárgás látszik; a mérés előtt jelezzük, ha a feltételek szerint kicsi az esély.
Mikor van esély a sikerre?
Fagymentes, hótalan időszakban, száraz felszínen, gyenge szélben, éjszaka vagy kora hajnalban, amikor a nap hatása elmúlt, és a cső üzemel (a vezetékben meleg víz van). Minél kisebb a talajtakarás és minél vékonyabb a burkolat, annál jobb. Hó, jég, vizes talaj vagy vastag burkolat általában elfedi a jelet.
Ásni kell-e a hőkép alapján?
Nem csak a hőkép alapján. A hőkép támpont, nem ítélet. Feltárás előtt javasoljuk a pótvíz-fogyasztás ellenőrzését, nyomáspróbát és a nyomvonal-dokumentáció egyeztetését, szükség esetén akusztikus vagy nyomjelzős ellenőrzést a vezeték üzemeltetőjével vagy kivitelezőjével. A feltárás helyéről a megerősítés után döntsön.
Drónnal vagy kézi kamerával dolgoznak?
Hozzáférhető, rövid szakaszokon kézi kamerával, hosszú nyomvonalon drónnal, ha a légtér és az engedélyek lehetővé teszik (lásd a drónos tetőfelmérést). Mindkettőnél a fenti feltételek számítanak.
Honnan tudom, hogy van-e szivárgás, mielőtt kamerát hívok?
Zárt rendszerben a pótvíz-fogyasztás növekedése a leggyorsabb jelzés: ha a pótvízmérő szokatlanul sokat mutat, a rendszer vizet veszít. A hőkamera ennek a helyét segít megtalálni.

Kapcsolódó

Ezekkel együtt érdemes nézni

Kérjen ajánlatot a létesítményére

Írja le röviden, mekkora és milyen az épület, mi aggasztja. Egy munkanapon belül válaszolunk, és megmondjuk, melyik csomag illik hozzá. Az ajánlatkérés nem kötelez semmire.