Hőkamerás felmérés, energetikai tanúsítvány, energetikai audit – mi a különbség?

Röviden

A „hőkamerás felmérés”, az „energetikai tanúsítvány”, az „energetikai audit” és a „villamos felülvizsgálat” gyakran kerül egy mondatba, pedig különböző kérdésre válaszol, különböző jogalapon áll, és különböző jogosultságot kíván. A tanúsítvány, az audit és a felülvizsgálatok jogszabályban meghatározott feladatok; a hőkamerás felmérés megrendelői döntés, amely a veszteség helyét és becsült forintértékét keresi.

Egyik sem helyettesíti a másikat. A HőKép3D hőkamerás felmérése nem akkreditált és nem tanúsított vizsgálat, és nem minősül energetikai tanúsítványnak, energetikai auditnak, szakreferensi tevékenységnek, villamos biztonsági felülvizsgálatnak, tűzvédelmi felülvizsgálatnak vagy szakértői véleménynek. A cikk a jogszabályi hátteret foglalja össze általános tájékoztatásul; nem jogi tanács, és a 2026. októberi hatályos szövegeken alapul; döntés előtt ellenőrizze a hatályos szöveget a Nemzeti Jogtárban.

Melyik kérdésre melyik válasz?

A hőkamerás felmérés: mi ez, és mi nem

A mérnöki hőkamerás felmérés hőkamerás és kiegészítő (képi, esetenként drónos) felvételekből, helyszíni méretekből és modellszámításból áll. Célja az épület, a berendezések vagy a vezetékek hőveszteségeinek és hőtechnikai rendellenességeinek feltárása, rangsorolása és becsült költséghatásának bemutatása. A forintértékek becslések, a feltevésekkel együtt közöljük őket; nem kötelezettségvállalások.

Nem jogszabályi kötelezettség teljesítése, és nem alkalmas arra, hogy hatósági vagy bírósági eljárásban, biztosítói kárrendezésben vagy finanszírozói előterjesztésben bizonyítékként szolgáljon, hacsak ezt a felek külön, írásban nem kötik ki. A módszertan a vonatkozó szabványok (például az ISO 6781) elveire támaszkodik; ez módszertani hivatkozás, nem megfelelőségi nyilatkozat.

Energetikai tanúsítvány

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szól. A rendelet 1. § (3) bekezdése szerint tanúsítvány kell többek között az új épületekhez, a meglévő épület vagy épületrész eladásakor és bérbeadásakor, ha nincs érvényes tanúsítvány, valamint egyes, 500 m²-nél nagyobb közhasználatú épületeknél. Az 1. § (2) bekezdése mentességeket is tartalmaz, például bizonyos alacsony energiaigényű mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületekre; a feltételeket mindig a hatályos szövegben kell megnézni.

A tanúsítvány a rendeletben meghatározott számítási módszeren alapul, a jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező tanúsító állítja ki; a rendelet szövege nem írja elő hozzá a hőkamerás mérést. A rendelet 6. § (3) bekezdése azt is kimondja, hogy a tanúsítvány más követelmény teljesítését nem igazolja és nem pótolja.

Energetikai audit és szakreferens

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (Ehat.) auditkötelezettsége ma már nem a vállalkozás méretéhez, hanem a fogyasztásához kötődik: auditkötelezett az a vállalkozás, amelynek az előző három év átlagos éves energiafelhasználása meghaladja a 10 TJ-t (1. § 2c. pont). Az auditot négyévente kell elvégezni (22. § (1) bekezdés); ISO 50001 szerinti tanúsított energiairányítási rendszer esetén mentesség van (22. § (2) bekezdés).

Külön kötelezettség az energetikai szakreferens. A 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A §-a szerint szakreferensi kötelezettség áll fenn, ha a hároméves átlagfogyasztás meghaladja a 400 000 kWh villamos energiát, a 100 000 m³ földgázt vagy a 3 400 GJ hőenergiát; a kötelezettség elmulasztása 200 000 – 2 000 000 Ft bírsággal járhat. Az auditorokat és szakreferenseket a MEKH névjegyzéke tartja nyilván.

Nagyságrendi összevetésként: a példa-raktárcsarnok (2 400 m², 16 °C, gázfűtés) hibamentes fűtési gázigénye szezononként a modellünk szerint kb. 18 000 m³. A küszöb azonban a vállalkozás teljes fogyasztásának három éves átlagára vonatkozik, nem egyetlen csarnokra, ezért ez csak nagyságrendi összehasonlítás, nem döntési alap.

Villamos és tűzvédelmi felülvizsgálat

A villamos berendezések időszakos villamos biztonsági felülvizsgálatát a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet szabályozza: a berendezés jellegétől függően háromévente vagy hatévente kell elvégezni, villamos biztonsági felülvizsgálói képesítéssel rendelkező szakembernek. A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatát az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM rendelet) 277. §-a írja elő, a kezelt anyagok mennyiségétől függően legalább háromévente vagy hatévente.

Mindkét szabályozás szövegében hiányzik a hőkamerás vagy termográfiai módszer említése; a kötelező felülvizsgálatot tehát nem pótolja, és nem is válthatja ki egy hőkamerás szekrényszűrés. Utóbbi korai figyelmeztetésre való, nem biztonsági megfelelőség-igazolás (lásd még: túlmelegedő villamos csatlakozások).

Hogyan egészíthetik ki egymást?

A kötelező eljárások jellemzően dokumentumokra, számításra és a berendezések ellenőrzésére épülnek. A hőkamerás felmérés azt mutatja meg, hol szökik el a hő, és melyik hiba mennyibe kerülhet, így a döntés a javítás sorrendjéről szólhat. Hogy egy hőkép felhasználható-e valamely tanúsítási vagy hatósági eljárásban, az az eljárás szabályaitól és a felek megállapodásától függ; erre a felmérés alapesetben nem alkalmas.

A saját jogszabályi kötelezettségeinek teljesítéséről minden vállalkozás maga gondoskodik. Ha bizonytalan, kérjen tanácsot a területen jogosult szakembertől vagy jogásztól. Az árakról és a csomagokról az Árak oldalon olvashat, a módszerről a Módszer oldalon.

Gyakori kérdések

Hivatkozott jogszabályok

• 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
• 2015. évi LVII. törvény az energiahatékonyságról
• 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról
• 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet a villamos biztonsági felülvizsgálatról
• 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Állapot: 2026. október. A jogszabályok módosulhatnak; mindig a hatályos szöveg az irányadó.